Ajándék babának ne nézd a nemét

Gyűlnek a japán ajándékok. A múlt héten az egyéves kapott ajándékba egy ruhát. Az ajándékozó mondott hozzá valami instrukciót is, de hirtelen nem nagyon értettem, és az idő és a hely nem volt alkalmas a további kérdezősködésre. Csak itthon bontottam ki és hosszas vizsgálódás után úgy döntöttem, hogy egy pizsamáról van szó. Azért a japán óra előtt, előre megfontolt szándékkal, hanyagul elöl hagytam a szóban forgó ruhadarabot. Állandó japán életviteli tanácsadóm, a japántanárnő azonnal ki is szúrta milyen változás történt a lakás állapotában az előző héthez képest, és érkezése után három másodperccel már a ruháról társalogtunk. Így derült ki, hogy az ún. Yukata jelenséggel van dolgunk. Vagyis a kapott cucc nem más, mint egy lenge, nyári kimonó fiúknak. Először is megkönnyebbültem hogy még nem küldtem el az e-mailt amiben megköszönöm a pizsamát, aztán pedig jól meglepődtem, hogy nem csak a lányoknak vannak kimonóik, hanem fiúkimonók is vannak. Szerencsére az ajándékba kepott példány a kimonók egy végletekig leegyszerűsített változata, úgyhogy nem igényel kéthetes tanfolyamot hogy egyáltalán fel tudjam adni a gyerekre. Csak két helyen kell összemadzagozni és máris kész a kölök a nyári fesztiválra.

Szerintem akkor is olyan mint egy pizsama… A japántanár -nagy örömömre- külön kiemelte, hogy a ruhán látható bogárféleség, a japánok egyik kedvenc bogárfajtája.

A másik szerzeményünk egy japán lánybaba. Apa-san egyik kollégájától kaptuk, mert náluk a gyerekek már felnőttek és máig homályos okból úgy gondolta, hogy mi örülnénk neki. Valami olyasmi a történet, hogy amikor gyerek születik a japán háznál, általában a nagyszülők vesznek egy ilyen babát. Lányoknak szépen felöltöztetett lánybabákat, fiúknak harcos babákat. A lányok, ill. a fiúk napján állítják fel őket minden évben, amíg még kicsik a gyerekek. Két babát is felajánlott és bár van némi ellentmondás abban, hogy a mi gyermekünk fiú típusú, a babák pedig lányok, és apa-san is jobban örült volna egy vagány szamurájos babának, végül az egyiket mégis elfogadtuk. Részben azért, mert ciki lett volna visszautasítani, annál is inkább, mert nem olcsó egy-egy ilyen baba, részben pedig azért, hogy a hűtőmágneseknél valamivel autentikusabb emléket is hazavigyünk majd Japánból. Az még egyelőre nyitott kérdés, hogyan fog beilleszkedni a baba az otthoni lakásunkba, amit nagyrészt a visszafogott, minimál design jellemez. Bár ezt a letisztult stílust a kiskorú színre lépése óta a lakás legmeglepőbb pontjain felbukkanó színes műanyag játékszerek kissé az eklektikus irányvonalba vitték el, a japán baba azért mindenképpen feltűnést fog kelteni a nappalinkban.

A két felajánlott baba. Már nem emlékszem mi volt a kiválasztási szempont, de arra emlékszem hogy valamiért a jobb oldali mellett maradtunk.